Az advent ősi hagyomány. A legrégebbi említés adventről Tours-i Gergelytől (538-594) származik. Írásaiból kitűnik, hogy már 480 körül tartottak adventet. Ha nem is tisztázott, honnan ered ez a hagyomány, minden bizonnyal böjttel párosult a karácsonyra való buzgó várakozás.

Adventben a keresztények buzgón várokoznak Jézus születésére. Felmerül talán benned a kérdés: „Hát nem született már meg több mint 2000 éve?” De igen! Jézus Krisztus születése azonban olyan fontos esemény, hogy a keresztények minden évben megemlékeznek róla és vágynak arra, hogy ma is megszülessen Jézus minden ember szívében.

Jézus születésének éjjelén pásztorok őrizték juhaikat. Hirtelen megjelent nekik egy angyal, és így szólt hozzájuk: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lesz: Született nektek ma a Megváltó, aki az Úr Krisztus, Dávid városában.” (Lukács 2,10-11).

Ebben az időszakban, amikor a napok egyre rövidebbek és sötétebbek, az embereknek szükségük van a fényre. Adventben az utcák megtelnek megannyi színben pompázó fénnyel. A kinti sötétség tükrözheti azt, ami a szívünkben vagy a gondolatainkban rejlik: A háborúk, a zavargások és a magány sötét felhőként lephetnek el bennünket. Ám Isten reményt ad ebben a sötétségben:

„A nép, amely sötétségben járt, látott nagy világosságot; akik lakoznak a halál árnyékának földjében, fény ragyog fel fölöttük!” (Ésaiás 9,2).

Megéled-e adventet szívvel-lélekkel?

Látod, karácsonykor eljön Jézus. Így szól: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.” (János 8,12)

Jézus kivezet a sötétségből, és világosságban, békességben és szeretetben teli életet ad.

Azt jelenti-e ez, hogy a világ ezentúl tökéletes, és soha többé nem lesz sötétség? Még nem. Ám eljön az idő, amikor ez a jelen sötétség örökre el fog tűnni. A Biblia egy új világról tesz említést:

„És ott éjszaka nem lesz; és nem lesz szükségük szövétnekre és napvilágra; mert az Úr Isten világosítja meg őket, és uralkodnak örökkön örökké.” (Jelenések 22,5)

Az adventi időszaknak kettős tehát a jelentése: Emlékeztet Jézus születésére, és előrevetíti azt az időt, amikor a világosság örök lesz.

A templomokba és az otthonokba négy gyertyás adventi koszorút tesznek és advent minden vasárnapján egy újabb gyertyát gyújtanak meg. A karácsony előtti utolsó vasárnap mind a négy gyertya ég. A gyertyagyújtást legtöbbször Isten Igéjének felolvasása, elmélkedés és éneklés kíséri.

Szeretnéd odaadóan megélni adventet? Íme, néhány tipp:

Ezekkel a tippekkel érdemben megélheted az adventet!