Tudj nem-et mondani, hogy jobban tudj igen-t mondani!

Üdvözöllek Testvérem,

Sokan közülünk nem azért nem találunk időt magunkra vagy arra, ami számunkra elsődleges, mert nincs rá indíttatásunk, hanem mert órarendünk tömve van.

Egy lelkipásztor ezt mondta egy nap: „Ha az ellenség nem tud megrontani benneteket, elfoglalttá fog tenni!” Elgondolkoztat, ugye?

Testvérem, ha meg akarod tanulni, miként oszd be bölcsen idődet, kezdd azzal, hogy megjegyzed a következőt: Ha valami megvalósítható és jónak tűnik, attól az még nem szükséges.

Amikor valaki szívességet kér tőled, íme, egy könnyen alkalmazható gyakorlat: Ahelyett, hogy azt kérdeznéd: „Megtehetem?”, inkább így tedd fel a kérdést: „Meg kell-e tegyem, ha számításba veszem, hogy…?”

Például:

• „Meg kell-e tegyem, ha számításba veszem családi körülményeimet?”
• „Meg kell-e tegyem, ha számításba veszem egészségemet?”
• „Meg kell-e tegyem, ha számításba veszem a feszültséggel szembeni tűrőképességemet?”
• „Meg kell-e tegyem, ha számításba veszem hitvesem szükségleteit?”
• „Meg kell-e tegyem, ha számításba veszem mindazt, ami számomra elsődleges?”

Egyszerre több dologra odafigyelni talán éppen lehetséges, jónak is tűnhet, de végső soron nem tesz nekünk szolgálatot. Hamar kifulladhatunk és csalódhatunk.

Kevés dologra figyelmezz szándékosan és kitartóan, s biztos lehetsz benne, hogy jól cselekszel. Emlékezz:

„Ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.” (Lásd Máté 6,21)

Például idén azt választhatod, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítasz:

• a családi szünidőkre
• a barátokkal való találkozásra
• bibliai tanulmányaidra

Minden bizonnyal nem-et kell mondanod:

• a munkatársaid által szervezett hétvégére
• egy újabb egyesületi szolgálatra
• nagyobb munkaköri elköteleződésre

Ezek a dolgok jók, de hosszútávon akadályt jelenthetnek abban, hogy kibontakozzanak kapott kegyelmi ajándékaink. Ne félj nem-et mondani sok kis dologra, hogy igen-t mondhass kevés nagy dologra!

Napod legyen áldott és az Úr kegyelmében gazdag…!

Köszönöm, hogy vagy!