Testvérem, az isteni tükörben nézd magad!

Üdvözöllek Testvérem,

Gondolom, mielőtt elmész ma otthonról, bele fogsz pillantani a tükörbe, hogy ellenőrizd, „rendben” van-e minden. Feltehetek-e neked egy kérdést: És bensődhöz… milyen tükröt használsz?

Megosztom ma veled Pascaline tanúságát, aki a Réunion-szigetről származik. Ezt írja: „Sokáig szenvedtem attól, hogy mások elvetettek és mindig képtelennek tartottam magam. Ma azt tanulom, hogy Isten tükrében lássam magam, győzelmet arassak kudarcaimon és ráeszméljek, Istenem értem és velem van, s minden nap Ő az a szikla, akire életemet építem, aki az erősségem és menedékem.”

Mint Pascaline rájött, úgy gondolom, fontos, hogy Isten tükrében nézzük magunkat.

Miért? Mert Isten tükre, az Ige tükre, pontos és a valóságot mutatja. Nem olyan tükör, ami eltorzít vagy vaskosabbnak mutat. Az igazság tükre. (Lásd János 17,17)

Isten vágyik tanítani, irányítani, támogatni és vezetni téged Igéje által. Arra buzdítalak, olvasd rendszeresen a Szentírást, főleg pedig jegyezd fel, amit Istentől kapsz.

„Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útját, ha nem a te beszédednek megtartása által?” (Zsoltárok 119,9)

Akarsz-e imádkozni velem ezért? „Uram, köszönöm Igédet, amely igaz tükör. Taníts meg engem, hogy a te szemeiddel lássam magam, és engedd, hogy megértsem Igédet, s megértsem azt, amit általa tanítani akarsz nekem, és add meg az erőt, hogy meg is valósítsam, hogy azt az életet éljem, amit számomra tartogatsz. Magasztaltassék fel neved! Jézus nevében. Ámen.”

Köszönöm, hogy vagy!