Volt egy reggel... ☀️
Több alkalommal a Szentírás a reggelt használja fel arra, hogy ismételtséget fejezzen ki. A nap során a délelőtt szerepe döntő, mert számos jó szokás kezdete lehet. Személy szerint nagyon odafigyelek arra, hogy mit teszek a nap kezdetén...
Íme, néhány szentírási rész:
- „Az oltáron lévő tűz pedig égve maradjon azon, el ne aludjék, hanem égessen fát rajta a pap minden reggel...” (3 Mózes 6,12)
- „És áldoznak az Úrnak égőáldozattal minden reggel...” (2 Krónika 13,11)
- „Minden reggel eljön...” (Ésaiás 28,19)
- „Vigyétek fel reggelente áldozataitokat…!” (Ámós 4,4)
- „Az Úr reggelről reggelre napfényre hozza ítéletét...” (Sofóniás 3,5)
Minden reggel alkalom arra, hogy felvegyél egy jó szokást.
Ha nem tudok időt szakítani a túl zsúfolt nap során, felkelhetek például egy órával vagy egy félórával előbb, hogy
- időt fordítsak magamra.
- időt szenteljek annak, hogy Istennel a Szentírást olvassam.
- tisztázzam napi órarendemet, hogy ne az utolsó percben legyen feszültség.
- feljegyezzem, mit várok azon a napon/héten, s pozitív legyen a hozzáállásom.
- nekiveselkedjem annak, amit rendszerint mindig elhalasztok, hogy megkíméljem magam a nap folyamán attól, amit nem szívesen teszek meg (válaszolni az e-mailekre, nekiállni az algebra-házifeladatnak, kitakarítani a fürdőszobát...)
Értsd ma meg, Testvérem, hogy az Istennek szentelt idő, főleg a nap kezdetén, nem elvesztegetett, sőt nagyon is hasznos lesz majd a nap hátralévő részében: Időt fordítottál arra, hogy feltöltekezz és megkapd azt, amire szükséged volt: a békét, a biztonságérzetet, az örömet, a bizalmat, az erőt stb.
Minden reggeled a nap legjobb aduja legyen!
