Testvérem, ne szégyenkezz hibáid miatt...
Legyen alázatos a szívünk, mint Dávidnak, aki a következőket mondta: „Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem!” (Zsoltárok 51,12)
Fiatal lelkipásztorként gyakran követtem el azt a hibát, hogy a látszatra fektettem hangsúlyt, nem pedig a benső valóságra. Néha imádkozni se tudtam. Amikor pedig a Szentírást olvastam, egyedül azért tettem, hogy előkészítsem a prédikációt.
Hosszú lelkipásztori képzésem ellenére senki sem tanította meg nekem azt, hogy számot adjak valakinek arról, amit belül élek, vagyis hogy tudva és akarva kinyissam a szívemet valaki előtt. Nem volt senkim, akire ráhagyatkozhattam volna a lelkiek terén.
Minden kereszténynél fennáll a veszély, hogy beleessen ebbe a csapdába: Jó színben mutatkozik, pedig valós benső problémái megoldatlanok. Fennáll-e ez Istennel való kapcsolatodra Testvérem...?
- Szép mosoly mögé rejtőzöl-e, miközben rabja vagy egy állandósult bűnnek...?
- Békésnek mutatkozol, pedig szíved mélyén gyötrődsz egy rossz szokás miatt...?
- Függőségbe estél, ellensúlyozni akarván a magányt, a gondokat, az élet bajait...?
Pedig nincs abban semmi rossz, hogy igazak, autentikusak és sebezhetőek legyünk. Épp ellenkezőleg…! Nézd meg Dávid királyt: Kétszeres bukása ellenére – gyilkosság és házasságtörés – megtartotta őt az Úr és „Isten szíve szerinti embernek” nevezte.
Arra szeretnélek ma bátorítani Testvérem, hogy rendezd a problémáidat egyszer s mindenkorra:
- Közeledj Istenhez, és Ő is közeledni fog hozzád. (Lásd Jakab 4,8)
- Ismerd el, hogy nem vagy tökéletes és szükséged van Jézusra! (Lásd János 15,5)
- Valld meg bűneidet egy olyan testvérednek Krisztusban, aki iránt bizalommal vagy! (Lásd Jakab 5,14-16)
- Hagyd el a bűneidet és szabadon élj, minden ítélettől mentesen…! (Lásd Róma 8,1)
Válj azzá, akinek Isten megteremtett, hogy megnyilvánítsd az Ő erejét magad körül…!
Napod legyen szép az irgalmas Istennel…!
