Testvérem, ne hagyd, hogy érzékeid megtévesszenek…!
Érzékelésünket gyakran befolyásolja a múltunk, fájdalmas tapasztalataink, vagy az adott helyzet.
Nagyon gyakran megszűrjük, s így megváltoztatjuk lelkünkben az igazságot. Még a Jézusról alkotott képünk is eltorzulhat…
Nézzük meg együtt a következő szentírási verset: „Mondta neki Jézus: Asszony, miért sírsz? Kit keresel? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, mondta neki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hova tetted, s én elviszem.” (János 20,15)
Kevéssel Krisztus feltámadása után történik mindez… Az asszony az Úr testét keresi, pedig ott van a jelenlétében! Halottnak veszi Jézust, pedig él!
Nem várná, hogy Jézus él, ezért keresi... a halottak között. Aztán meg az az ember a kertben csak a kertész lehet! Ki más is lenne a kertben, mintsem a kertész?
Más szóval a múlt és az adott helyzet befolyásolták azt, hogy milyennek látja Krisztust!
Isten olyan, amilyennek eldönti, hogy legyen, és úgy cselekszik, ahogy akar. Ma egy adott módon mutatkozik meg, holnap pedig egy másik módon. Néha elcsodálkozunk rajta, hogy nem úgy cselekszik, ahogy kívánnánk, vagy ahogy előre kigondoltuk. Ezen a húsvéthétfőn, csakúgy, mint minden egyes nap, Jézus mégis él, és ott van melletted.
