Testvérem, lám, miért is dicsőítsd Istent! 🙌

Bibliai tanulmányaim során a görögöt kitűnő professzor tanította, Hélène Balarin, aki később a Szentírást érdemben fordította le. Emlékszem erre az ott tanult kifejezésre: „Doxa to Theo!”, aminek jelentése: „Dicsőség Istennek!” Theo azt jelenti, hogy Isten, Doxa pedig azt, hogy dicsőség. Annyira fontos, hogy dicsőítsük Istent...!

• Isten Isten, mi emberek vagyunk.
• Isten örök, mi olyanok vagyunk mint a pára, ami tovaszáll. (Lásd Jakab 4,14)
• Isten a Teremtő, mi teremtményei vagyunk.

Amikor a teremtett világot szemlélem, minden arra indít, hogy dicsőítsem Istent! Amikor pedig rád gondolok Testvérem, akkor is kedvem van azt mondani, hogy „dicsőség Istennek!”

Néha életünk körülményei inkább arra csábítanak, hogy elvessük Istent, nem pedig arra, hogy dicsérjük és ünnepeljük. És mégis… Isten mindenható, örök és dicső. Istenien rendkívüli, nincs se kezdete, se vége. Isten Teremtő és végtelenül nagy. Nem ismeri a tér és az idő korlátait, mint mi magunk.

Amikor Istennek adjuk a dicsőséget, amikor a Szentháromságot dicsőítjük, elismerjük, hogy Isten minden jóra képes. Megengedjük neki, hogy cselekedjen gyenge életünkben. Ajtót nyitunk csodájának.

Jézus így szólt: „A te Atyád, aki titkon néz, megfizet neked nyíltan.” (Máté 6,4)

Testvérem, miközben végig a mai nap folyamán dicsőíteni fogod Istent, hiszem, hogy viszonozza majd neked!

Dicsőség Istennek!

Te egy csoda vagy! Köszönöm, hogy vagy!