Testvérem, Isten vigyáz rád!
Nem számít milyen csatában találod magadat most vagy később… Isten a legjobb szövetségesed!
A következő szavakkal szól a zsoltáros Istenről ebben a csodálatos zsoltárban:
„Jótevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nekem; pajzsom, és az, akiben én bízom.” (Zsoltárok 144,2)
Amikor Isten vágyat ébreszt benned valamire, megtörténhet, hogy ellankadsz, miközben várat magára annak megvalósulása. Hiába küzdesz, az idő csak múlik, s gyakran ez még inkább csüggedésbe ejt…
Előfordult-e már veled, hogy ezt mondtad Istennek: „Uram, elegem van, otthagyok mindent a csudába!”
Testvérem, ha fennáll ma ez rád, szeretném, hogy tudd: Nem vagy egyedül, Isten a te mentővárad. Olyan mentővár, ahova félrevonulhatsz és ahol megpihenhetsz távol minden létező zsivajtól, hogy megkönnyebbült szívvel mehess aztán tovább, eltelve Isten bátorságával és erejével.
Isten a te menedéked, odajöhetsz hozzá úgy, ahogy vagy, Testvérem. Kiöntheted neki a szívedet, feltárhatod előtte a fájdalmaidat és a sérüléseidet, hogy enyhítse és orvosolja őket.
Isten a te szabadítód, és megadja neked, hogy győzedelmeskedj azokon, akik elnyomás alatt tartanak, s mindazon, ami hátráltat és megakadályoz abban, hogy a legjobbat add magadból.
Szabadulást hoz Isten! Hiszem, hogy Isten meg fogja adni neked a végső győzelmet ebben a helyzetben. Szegezd a tekintetedet Istenre és a csodára, amelyik már érkezőfélben van!
