A természet irtózik az űrtől... És elméd is!
Próbáltad-e már kiüríteni fejedből a gondolatokat? Ez tényleg nagyon nehéz, mert mindig gondolunk valamire...! Gyakran azért akarjuk „kiüríteni fejünkből a gondolatokat”, mert elegünk van a feszültségből, a nyugtalanságból, abból, hogy gondolni kell emerre, meg kell szervezni amazt, stb. A bökkenő csak az, hogy a természet irtózik az űrtől. Más szóval: Elméd mindig „telve” akar majd lenni valamivel. A kérdés a következő: Mi kell betöltse?
A Szentírás világos útmutatást ad ez ügyben: „Amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok!” (Filippi 4,8)
Ahhoz, hogy kiürítsd elmédből a rossz gondolatokat, vagy legalábbis azokat, amelyek lefelé húznak, valami mással kell tehát elmédet „táplálni”: Isten Igéje szerinti gondolatokkal, amiket a Szentlélek sugall.
Joyce Meyer ezt így fejezi ki: „Amikor jó dolgokkal töltjük meg fejünket, a rosszak már nem férnek oda be.”
Arra bátorítalak hát, hogy gondolataidat és elmédet Isten ígéreteire és életedre vonatkozó akaratára összpontosítsd! Hegyezd füledet, hogy már a nap kezdetén meghalld hangját és befogadd Igéjét!
Ilyen gondolatokkal töltsd tele elmédet, Testvérem: „Igen, Jézussal minden lehetséges...! Ma egy győzedelmes napom lesz..! Isten még ma is értem és velem van...!” (Lásd 2 Krónika 32,8; Zsoltárok 46,12)
Most arra hívlak, imádkozz velem: „Uram, néha szenvedek ezektől a negatív gondolatoktól, és nyugtalanná tesznek. Kérlek, segíts túllépni rajtuk, hogy a te gondolataiddal, a te Szavaiddal töltekezzem el! Hadd legyenek gondolataim tiszták és neked tetszőek! Jézus nevében, ámen.”
