Testvérem, próbára van-e téve hited?

Üdvözöllek Testvérem,

Pál apostol a Zsidókhoz írt levele 11-ik fejezetének egésze a „hit Hőseinek” van szentelve, úgy mint Rahábnak, Ábrahámnak, Mózesnek vagy Józsefnek, hogy csak őket idézzem. Hitük vezette őket az életben, és nem az, amit emberi szemmel láthattak.

Arra várhatnánk, hogy a hit ezen hősei mindig meghallgatásra találtak, s amint imádkoztak, a csoda azonnal fakadt életükben. Mégis ezt olvassuk a Szentírásban: „És mindezek, noha hit által jó bizonyságot nyertek, nem kapták meg az ígéretet.” (Zsidók 11,39)

Még ha hitük elismerést is nyert, és példaként is állították elénk, nem minden volt felhőtlen. Némelyeket kínoztak, megköveztek, kigúnyoltak, megvesszőztek, láncra vertek, börtönbe vetettek, bántalmaztak és megöltek. Nem mindig tapasztalták meg azt, amire ígéretet kaptak.

„Ami akkor történik, amikor imádkozunk családjainkért” című könyv szerzője a következőt osztja meg velünk: „Nem minden imánk talált meghallgatásra itt a földön, amint azt vártuk volna. Isten felhasználta ezt az időt, amíg a válaszára várakoztunk, hogy növekedjünk a hitben.

Amikor Isten nehéz családi körülmények között hagy minket, az azért van, mert sokkal többet akar megtenni annál, minthogy egyszerűen csak kihúzzon minket belőlük. Célja az, hogy fejlődjünk, érett és mélységesen lelki keresztényekké váljunk, sőt a hit óriásaivá is.

És ezekben a pillanatokban hogyan imádkozunk? Jakab apostol levele mintájára kell imádkozni: „Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek; tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez. A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül.” (Jakab 1,2-4)

Azután így tudtam imádkozni: „Uram, tanítsd meg nekem mindazt, amit meg kell tanulnom ebben a helyzetben!” Este alázattal Isten elé borulva, végül még meg is köszöntem neki mindazt a nehézséget, amely közelebb vitt őhozzá.”

Még ha nem is válaszol Isten minden imádra, az nem jelenti azt, hogy nem akarja a javadat, vagy hogy életed nem érdekli. A megpróbáltatás azonban hozzájárul ahhoz, hogy fejlődj és érlelődj, s így műve teljesen befejeződjön benned.

Meríts bátorságot és erőt mindahhoz, amin keresztülmész, Testvérem! Bajaidat illetően Isten nem mondta még ki az utolsó szót…!

Köszönöm, hogy vagy!