Testvérem, nem túl késő...
Olvassuk ma először a Szentírást…!
„Így felelt Ésaiás: Ez legyen jeled az Úrtól, hogy megteszi a dolgot, amelyről szólt neked: Előremenjen-e az árnyék tíz grádiccsal, vagy visszatérjen-e tíz grádiccsal? Ezt válaszolta Ezékiás: Könnyű az árnyéknak tíz grádiccsal alábbszállni. Ne úgy, hanem menjen hátra az árnyék tíz grádiccsal! És könyörgött Ésaiás próféta az Úrhoz, és visszatérítette az árnyékot Akház napóráján, azokon a grádicsokon, amelyen már aláment, tíz grádiccsal.” (2 Királyok 20,9-11)
Micsoda rendkívüli csoda! Megfordult az idő…
Akármi is legyen a terved, az álmod, ne hagyd, hogy „az idő” akadályt jelentsen az utadon! Nem vagy sem túl fiatal, sem túl idős… Van még rá idő, hogy megkaparintsd a csodát és megéld a rendkívülit Istennel!
Örvendezz, mert nem túl késő, hogy…
- álmokat szőj!
- remélj!
- belefogj!
- újrakezdj!
Állj neki, tedd meg az első lépést! Tedd le az alapkövet! Nem túl késő, hogy megtedd! Ki fog neked megálljt parancsolni? Ki mondja majd, hogy lehetetlen? Az Úr az, aki Ura az időnek, és aki megváltoztatja a legnehezebb helyzeteket is.
Tőle kaptad az életet, és egyedül neki áll jogában, hogy eldöntse, mikor ér véget az életed ezen a földön.
Testvérem, fel a fejjel, az időnek és a körülményeknek az Ura melletted van!
