Testvérem, Isten ismer téged…

Üdvözöllek Testvérem,

„Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz. Tudod, amikor leülök és amikor felkelek, messziről érted gondolatomat. Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden utamat jól tudod. Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram! Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet. Csodálatos előttem ez a tudás, magasságos, nem érthetem meg. Hova menjek a te lelked elől, és a te arcod elől hova fussak? Ha a mennybe hágok fel, ott vagy, ha a Seolban vetek ágyat, ott is jelen vagy. Ha a hajnal szárnyaira kelnék és a tenger túlsó partjára szállnék, ott is a te kezed vezérelne, és a te jobbod fogna engem.” (Zsoltárok 139,1-10)

Isten ismer téged. Ismeri életednek és szívednek minden zugát, a legrejtettebbeket is. Semmi sem titok előtte.

Ne félj attól, hogy rábízd mindazt, ami gyötör vagy nyomja a szívedet! Isten már tisztában van vele, és nem ijeszti, épp ellenkezőleg! Az Atya vágyakozik jelenléted után, és szeretne elbeszélgetni veled.

Imáidban szólsz Istenhez, megosztod vele mindazt, ami elszomorít, s ami örömkiáltásra késztet: Dicsőség Istennek!

Ám tudod-e, hogy a szíved Királya is el szeretné mondani neked, hogy minek örül, mik a szándékai, és azt is, hogy mit vett tervbe rád vonatkozóan?

Isten Atyád és barátod. Hallgattass hát el egy időre minden más hangot, amelyek elvonják a figyelmedet ettől az Istennel való egyedülálló kapcsolattól, és hallgasd Isten hangját!

Megnyílik ma a menny és megnyilatkozik az életedet illetően. Az Atya, aki olyan jól ismer téged, beköltözteti szívedbe békéjét, örömét pedig lényed legmélyére.

Köszönöm, hogy vagy!