Testvérem, honnan jön az oázisok vize?

Üdvözöllek Testvérem,

A sivatagban vannak oázisok. Ám feltetted-e már magadban a kérdést, honnan jön az oázisok vize? Földalatti természetes forrásokból vagy emberkéz ásta kutakból. Ha a forrás kiapad, nincs többé oázis.

Az oázist annál is inkább lehet értékelni, hogy fekvéséből fogva rögtön észrevehető, nélkülözhetetlen és nagy a vonzereje. A sivatag kellős közepén ki utasítaná vissza, hogy szomját oltsa?

Testvérem, nem véletlen vagy ott, ahol vagy. Te magad vagy ez az oázis, forrásod pedig Isten jelenléte. A Szentírás megvallja rólad:

„Az Úr vezet majd szüntelen, kopár földön is jól tart téged. Csontjaidat megerősíti; olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz.” (Ésaiás 58,11)

Munkatársaid, barátaid vagy családod talán egyfajta sivatagban találják ma magukat. Isten az, aki betölt életével, hogy áldássá tegyen számukra, mint ahogy az oázis áldás a sivatagban.

Mélyítsd el a kapcsolatodat Istennel, és hallgasd mindinkább a hangját! Merülj el Igéjében, s engedd, hogy szeretete átjárjon!

Azok, akik szomjazzák a békét és az igazságot, oda fognak menni hozzád, és beszélhetsz akkor majd nekik a szeretet Istenéről, az élet soha ki nem apadó forrásáról.

Arra hívlak, imádkozz velem: „Uram, add, hogy jobban figyelmezzek hangodra és Szentlelkedre! Hadd áradjon belém az életed minden nap, hogy elteljek veled, szereteteddel és kegyelmeddel! Hadd legyek áldás mindazokra, akik a környezetemben élnek! Jézus nevében. Ámen.”

Testvérem, Te egy csoda vagy! Köszönöm, hogy vagy!