Testvérem, álmodj csak továbbra is!

Üdvözöllek Testvérem,

„Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azokban járjunk.” (Efézus 2,10)

„Mi leszel, ha nagy leszel?” Ki ne hallotta volna már ezt a kérdést?

Ha a füled hallatára tették fel valakinek ezt a kérdést, vagy ha te magad válaszoltál meg rá, biztos vagyok benne, hogy a válasz sosem így hangzott: „Semmi, nem leszek semmi. A legrosszabb tanuló leszek. Az akarok lenni, aki mindent elront.”

Persze, hogy nem…! A gyermekben megvan az a képesség, hogy nagy álmokat szőjön… Nagyon nagyokat! És erősen reméljen… Nagyon erősen! És te Testvérem? Úgy álmodsz-e még, hogy nem ismersz határokat? Vagy pedig idővel a csalódások és egyesek hozzád intézett szavai miatt nincs többé indíttatásod, hogy bármit is megálmodj életedre vonatkozóan?

Isten Lelke benned lakozik. Arra vágyik, hogy beleárassza kreativitását, energiáját és örömét az életedbe, hogy meg tudd valósítani azt, amiért e világra születtél! Akár a számítástechnikához, akár az orvostudományhoz, akár a szociális munkához van adottságod, Isten áldott meg vele.

Isten nem tévedésből adta pont neked ezt a képességet. Bízik benned és számít rád. Vezérel a végrehajtás minden mozzanatában. Melletted marad. Ne hallgass arra a hangra, amelyik az mondja neked, hogy semmire se viszed majd, mert az hazugság!

Testvérem, Istened nagy, szőj hát te is nagy álmokat! Számíts Szentlelkére, keresd Isten színét, dicsőítsd Őt megvalósítván mindazt, amit előre elkészített számodra!

Te egy csoda vagy! Köszönöm, hogy vagy!