Testvérem, a megbocsátás szabaddá tesz téged

Üdvözöllek Testvérem,

Próbáltál-e már megbocsátani valakinek, rádöbbenvén, hogy képtelen vagy rá?

Mintha „lebénult” volna benned valami amiatt, amit akarattal vagy sem, de ellened tettek…. Hogyan tedd túl magad rajta, és hogyan sikerülhet megbocsátani?

Nem az érzelmeidtől függ. A megbocsátás Isten iránti engedelmességeden alapszik. Isten Igéje arra hív fel, hogy bocsáss meg. „Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megbocsátván egymásnak, miképpen az Isten is Krisztusban megbocsátott nektek.” (Efézus 4,32)

A megbocsátás az akarat cselekedete tehát, s egyben isteni cselekedet is.

Amíg a meg nem bocsátás bezárja a hit csatornáját és ellopja az örömödet, a megbocsátás lelki szabadulást hoz, amely békével jár együtt. A megbocsátás olyan egy kicsit, mint egy kulcs, amelyik megnyitja a mennyek ajtaját, és lehetővé teszi az Úrnak, hogy cselekedjen az életedben.

Testvérem, ha úgy gondolod, hogy érintve vagy, imára hívlak most…

„Uram, látod a szívemet. Tudod, hogy nem bírok megbocsátani (nevezd meg az illetőt)! Teljes erőmből igyekszem, de nem sikerül. Azt kérem tőled, segíts Szentlelked által, hogy igazán megbocsássak, és teljes szabadságban járjam veled az utat, eltelve életeddel, örömöddel és békéddel! Áraszd ki szeretetedet a szívembe e személy iránt! Jézus nevében. Ámen.”

Köszönöm, hogy vagy!