Testvérem, a dicsőség gyermeke vagy

Üdvözöllek Testvérem,

Ezen a héten továbbra is arról lesz szó, mi minden teszi lehetővé, hogy megéljük az isteni felgyorsulást.

Előfordult-e már veled, hogy úgy érezted, nem értékelnek vagy megvetnek?

A Szentírás a vak Bartimeus történetét mondja el, akit Jézus meggyógyított. Bartimeus azt jelenti szó szerint, hogy „a dicsőség fia”, mégsem örvendett megbecsülésnek az életben, inkább ellenkezőleg! Vakon született egy olyan korban, amikor a megélhetés nagyon is nehéz volt. Egész életében koldult, és a járókelők bőkezűségére számított.

Egy egyszerű találkozás Jézussal elég volt azonban ahhoz, hogy hinni kezdjen…! Jézus azon túl, hogy bátorította és megnyitotta szemeit, azt is megadta neki, hogy megbecsülésben legyen része. Bartimeust áldás áldás után érte, felgyorsulást élt meg.

Mint Bartimeus, mi is dicső fiak és leányok vagyunk, még akkor is, ha életünk vagy viselkedésünk gyakran minden volt, csak nem becsületre méltó. És mint Bartimeust, Isten minket is felsegít a porból, hogy a nagyok asztalához ültessen. Ezt a megbecsülést, amiben Isten részesített minket, megoszthatjuk a körülöttünk lévőkkel.

Megbecsülni annyi, mint előtérbe helyezni és dicsőíteni mindazt, amit másokban csodálok, tisztelni és elfogadni őket olyannak, amilyenek és megmutatni nekik, mivé válhatnak Isten kegyelméből.

Lehetőséged nyílik ma arra, hogy tettekre váltsd, amit a Szentírás tanít:

„Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak amely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak.” (Lásd Efézus 4,29)

A negyedik mód az isteni felgyorsulás felé tehát: Mások tisztelete…! Arra hívlak, váltsd tettekre mától kezdve! 🙂

Napod legyen szép és Isten életével teli…!

Köszönöm, hogy vagy!