Szeretni… mindhalálig

Üdvözöllek Testvérem,

Jézus az utolsó vacsorát üli tanítványaival kevéssel keresztútja előtt. Biztosan nagyon szorong Jézus ezen az utolsó vacsorán. Bejelenti, hogy egy az övéi közül el fogja árulni. Tudja, hogy erőszakos halált fog halni. Mégis az áll az evangéliumban, hogy Jézus „szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket” és megmosta lábaikat (lásd János 13,1-17), ami alázatos, mély és odaadó szeretet bizonyítéka.

Ilyen körülmények között mondja Jézus:

„Új parancsolatot adok nektek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást! Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.” (János 13,34-35)

Szeretem Jézust. Szeretem az én Uramat, mert Ő az, aki számunkra utat tör és példát mutat; Ő az, aki mielőtt megparancsolná, hogy szeressünk, megtanít minket szeretni: Mindvégig szeretett bennünket Jézus, és életét adta értünk.

Testvérem, nagy és erős Jézus szeretete! A keresztről árad ki ránk ez a hatalmas szeretet, s ott csörgedezik még ma is mindennapjaink minden kis részletében.

„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy bárki is hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,16)

Testvérem, bízz lelked Urában és Megváltójában! Ő egyedül győzte le a halált saját kereszthalála által. Szeretetből tette. Irántad való szeretetből.

Köszönöm, hogy vagy!