STOP! Többé ne ítéld el magad!

Üdvözöllek Testvérem,

Láttuk tegnap, hogy Isten kivétel nélkül meg akar bocsátani mindazoknak, akik megbánják bűneiket. A bűnbocsánat pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy újra rátaláljunk az Atyával való bensőséges viszonyra. A bűn elválaszt ugyanis minket Istentől.

Megfeledkezhetünk valami nagyon fontos dologról: Minden kegyelem. A Szentírás mondja: „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez.” (Efézus 2,8)

Isten ezen adománya nem más, mint Fiának, Jézusnak keresztáldozata. Még ha ártatlan is volt, mégis Ő feszíttetett keresztre értünk, bűnösökért… Nincs az az erőfeszítés vagy jó cselekedet, ami ki tudná érdemelni ezt a bocsánatot.

Fontos, hogy ez az elnyert bocsánat bevégezze benned művét: Igen, bocsánatot nyertél, kiengesztelődtél Istennel. Most neked is meg kell bocsátanod mindazoknak, akik megbántottak, amint az Úr a „Miatyánk” imájában felhív rá téged: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek.” (Máté 6,12)

Mielőtt azonban másokra gondolnál: Testvérem, önmagadnak megbocsátottál-e…? Az Úr teljesen meg akar neked bocsátani. Ám az igazi szabadságig három állomáson keresztül jutunk el:

1. Befogadni Isten bocsánatát.
2. Megbocsátani másoknak.
3. Végül pedig önmagunknak is megbocsátani.

Talán fennakadtál ennél a harmadik állomásnál és nem sikerül megbocsátanod önmagadnak? Győződj meg róla, hogy teljes szívedből megbocsátottál mindazoknak, akik rosszat tettek neked. Akkor nyugszik meg a szívünk, amikor szeretettel vagyunk felebarátunk iránt.

Cipelsz-e még „bőröndöket” az életben múltbeli tévedéseid miatt…? STOP! Többé ne ítéld el magad…! A Szentírás alapján valld most meg, hogy nincs többé ítélet azok számára, akik Jézus Krisztusban vannak. (Lásd Róma 8,1) Te sem kerülsz hát többé ítélet alá…!

Megvallom Jézus nevében, hogy nincs többé ítélet az életedben Testvérem, mert Jézus Krisztusban vagy!

Ma arra buzdítalak, bocsáss meg másoknak és önmagadnak!

Légy áldott…!

Köszönöm, hogy vagy!