Engedd, hogy az Úr megszólítson ma és személyesen szóljon hozzád, Testvérem! Ki vagyok… számodra?

Mind Isten képmására teremtődtünk. Mindannyiunkban ott van hát egy isteni szikra.

Némelyeknek életbevágóan fontos, hogy munkájukat jóváhagyják, vagy műveiket elismerjék.

Nagyon szeretem a Szentírás azon erőteljes versét, amely azt mondja, hogy Jézus a fény, de a világ nem fogadta be…

A fazekasság tüzetes munkát és teljes összpontosítást igényel. Az a fazekas célja, hogy csodálatos formát adjon a agyagnak.

Mit válaszolnál, ha feltenném neked a következő kérdést: Mennyit érsz? Mit gondolsz, mennyi az értéked?

Isten ugyanaz marad a körülmények ellenére is. Az Úr tekintete bejárja az egész földet és megáll… rajtad.

Olyanokkal is találkoztam, akik azt gondolják, hogy „zavarják Istent részleteikkel”. Tudd, Testvérem, hogy Isten mást nem is vár, mint hogy zavard Őt…!

Talán „a halál és a szomorúság árnyékos völgyében” jársz most… Lehet, hogy elcsüggedve ezt gondolod hát: „Nem sikerült, vége…! Semmi remény többé…”

Ha néha úgy érzed, lenéznek, mert nem vagy olyan, mint mások, vagy mert „életszinted” nem ér fel egyesekéhez, jó hírem van számodra