Istennel igaz lehetsz

Üdvözöllek Testvérem,

Megértetted ezen a héten Isten jelenléte keresésének fontosságát. Kezdesz már hozzászokni, gratulálok.

Megtörtént-e már veled, hogy jó színben mutatkoztál Isten előtt, pedig semmi nem ment jól…? Amikor gépiesen és szinte kényszeredetten imádkozol, például: „Köszönöm, Uram, jelenlétedet. Köszönöm, hogy számíthatok rád…” Rosszabbul már nem is mehetne, kétségbeestél és elkeseredtél. Miért nem mondod meg Istennek egész egyszerűen?… Ahelyett, hogy színészkednél…?

Testvérem, Isten jelenléte megnyugvást ad ugyanis, olyan „hely”, ahol önmagad lehetsz. Nem kell ott félned, hogy megítélnek vagy „ferde szemmel néznek rád”. Isten úgy szeret, ahogy vagy. Igaz lehetsz vele. Nem kell megjátszanod magad vagy álarcot hordanod: „Jól vagyok, minden rendben”…!

Isten teremtőd: Bensőségesen és egészen ismer téged. Ismeri szíved titkait és egyedül arra vár, hogy őszinte és igaz légy vele, s elmondd neki, mint legjobb barátodnak, ami gyötör vagy elszomorít.

Ki akarja árasztani rád szeretetét, méghozzá lényed legrejtettebb zugaiba is. Hadd adjak neked egy tanácsot, amely a 139-ik zsoltáron alapszik:

„Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet…! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!” (Zsoltárok 139,23)

Hívd meg az Urat, hogy

Hagyd, hogy Isten meglátogassa egész lényedet és adj neki szabad kezet! Fogadd el, hogy úgy jöjj Isten jelenlétébe, ahogy vagy!

Most mondhatod neki: „Köszönöm, Uram, hogy jót tettél lelkemnek (lásd Zsoltárok 116,7). Hozzád jövök úgy, ahogy vagyok, betérek pihenésedbe. Köszönöm jelenlétedet, amely megnyugvást ad nekem. Dicsérlek, hogy olyannak szeretsz, amilyen vagyok. Ámen.”

Köszönöm, hogy vagy!