Felejtsd el, ami ítél! 💭

Üdvözöllek Testvérem,

Próbáltál-e már maratont futni hátadon 30 kilós zsákkal? Valószínűleg nem… Jobb is…! Ugye nem lenne valami könnyű? ?

A Szentírás beszél azokról a terhekről, amelyek lassíthatják az életben az Istenért végzett futásodat.

A legnehezebb teher minden bizonnyal az, ami lelkiismeretedet nyomja: Bűneidnek és múltadnak súlya. Mit gondolsz, múltbeli cselekedeteid és volt éned akadályoznak-e abban, hogy az legyen belőled, akinek Isten akar, és minden bűntudattól és vádló gondolattól mentesen élj?

A Szentírás világos választ ad. Íme, néhány szentírási vers:

„Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, akik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.” (Róma 8,1)

„Én magamról nem gondolom, hogy már elértem volna, de egyet cselekszem: Azokat, amelyek hátam mögött vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nekirugaszkodván, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.” (Filippi 3,13-14)

„Mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért!” (Zsidók 12,1)

Isten nem ítél tetteid miatt, ha már egyszer bocsánatot kértél, és Isten akarata szerint élsz. Neked pedig úgy kell futnod, hogy elfelejtsd, ami mögötted van. Más szóval: Ne gondolj vissza arra, ami ítél (hibáid, múltad), mert maga Isten sem gondol többé rá. (Lásd 1 János1,9; Mikeás 7,19)

Jézus azt akarja, hogy lendületesen, Isten dicsőségére fusd az Isten által számodra kijelölt futóversenyt. Megszabadít mindattól, ami terhel és lelassít. Tisztává tesz és megtisztítja lelkiismeretedet: Testvérem, teljesen szabadon futhatsz Istenért!

Testvérem, Te egy csoda vagy! Köszönöm, hogy vagy!