És ha eldobnánk az álarcokat? 🎭
Istenhez közeledve ráébredsz annak jelentőségére, hogy igaz és őszinte légy. Amint a zsoltáros azt olyan jól kifejezte: „Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!” (Zsoltárok 139,23)
Isten a te Teremtőd, és egyben a legjobb Barátod is. Bensőségesen és teljesen ismer téged, csakúgy, mint szívednek minden titkát. Azt is tudja, milyen gondolatok fognak felmerülni benned, és milyen szavak fognak elhangzani a szádból. (Lásd Zsoltárok 139,1-4)
- Ne titkold el előtte, hogy bánatos és életunt vagy!
- Ne hallgasd el előtte gondjaidat és nehézségeidet!
- Ne próbálj hazudni Istennek, és ne játszd meg magad!
Testvérem, Atyád mindent tud rólad, és másra se vár, minthogy őszinte és igaz legyél, s mindent megossz vele, mint egy bizalmas baráttal teszed! A legrosszabb pillanatokat, de a legjobbakat is...!
Hagyd, hogy fürkéssze egész lényedet, és hagyatkozz Őreá! Vesd le az álarcodat! Fogadd el, hogy úgy jöjj a jelenlétébe, ahogy vagy!
Akarsz-e most imádkozni...? „Bocsáss meg Uram, hogy nem mindig sikerül reád hagyatkoznom a jelenlétedben! Igen, fürkéssz engem, vizsgáld meg szívemet, nyilatkoztasd ki nekem, mi minden áll ellen Szeretetednek! Köszönöm, hogy jót teszel a lelkemnek e pillanatban. Úgy jövök hozzád, ahogy vagyok, reád bízom magamat s betérek pihenésedbe. Köszönöm erőt adó és megnyugtató jelenlétedet. Dicsérlek, hogy olyannak szeretsz, amilyen vagyok. Úgy jövök hozzád, amilyen vagyok. Ámen.”
Újulj meg gyökeresen Isten jelenlétében!
