Erőt vesz rajtad a gondterheltség? 😣
Folytatjuk ma a 94. zsoltár 18. és 19. versének tanulmányozását.
„Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem. Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vigasztalásaid megvidámították az én lelkemet.” (Zsoltárok 94,18-19)
„Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim”... Van úgy, hogy negatív gondolatok hemzsegnek fejedben? Hiába őrlődsz rajtuk, nem találsz megoldásra?
Íme, Isten csodálatos ígéretet tesz gyermekeinek: „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van reátok.” (1 Péter 5,7)
Több bibliafordító így írja: „Minden gondotokat őreá bízzátok.” Görögül rábízni annyit jelent, mint „ráhelyezni”. Egy angol fordítás és Károli Gáspár fordítása még idáig is elmegy: „Vessétek őreá” minden gondotokat...!
Testvérem, egészen egyszerűen úgy közeledhetsz Istenhez, ahogy vagy; mindegy, milyen állapotban találod magad... Akár nehezen, megfáradt kezekkel teszed lábaihoz gondjaidat, akár odaveted neki őket, egy dologban biztos lehetsz: Isten elfogadja gondjaidat...! Jöjj hozzá gondjaiddal, mert ő maga gondoskodik rólad. Nála van gondjaidra a megoldás, mert ő maga a megoldás.
Örömteli szív gondterhelt fej helyett: Íme, ezt a cserét kínálja fel az Úr. Dicsőség Istennek...!
Ma arra hívlak, jöjj az Úr elé úgy, ahogy vagy, őszintén bízd rá gondjaidat, és kérd tőle cserébe örömét és bölcsességét!
Imádkozzunk együtt: „Uram, nem akarom, hogy fejemet és gondolataimat továbbra is gondok nyomasszák. Mindent teljesen reád bízok. Mindent lábaid elé helyezek. Mindent kezeid közé teszek. Köszönöm a békét és az örömet, amit kapok most tőled. Köszönöm támaszodat, jóakaratú jelenlétedet. Jézus nevében, ámen.”
