A megbocsátás szabaddá tehet-e téged?

Üdvözöllek Testvérem,

Sok emailt és levelet kapok az olvasók részéről, akik kérdéseket tesznek fel nekem. Nem válaszolhatok mindenkinek személyesen, de hitvesem Muriel és egy remek csoport időt szakítanak arra, hogy megtegyék, és nagyon hálás vagyok nekik ezért. Miért is osztom meg ma ezt veled? Mert szívügyem, hogy megválaszoljak egyes kérdéseidre. Ha nem is minden nap fogom azt megtenni, de azért rendszeresen 🙂

Egy időben számos választ kaptam az Egy Csoda Minden Nap olvasói között végzett felmérésemet követően. A kérdés így hangzott: „Mi a legnagyobb nehézség vagy a legnagyobb frusztráció, amivel szembenézel keresztény életedben?”

A megbocsátás kérdése gyakran tért vissza a válaszokban… Sokan osztották meg velem nehézségüket a téren, hogy másoknak vagy önmaguknak megbocsássanak…

Meglehet, hogy fennáll ez rád? Vagy egy ismerősödre?

Hiszem, hogy a megbocsátás isteni tett. Isten a bocsánat megteremtője.

Erre az oly ismert szentírási versre emlékeztet ez engem: „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy ha valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,16)

Jézus halála által nyertünk bocsánatot. Mert vére folyt. (lásd Zsidók 9,22-28) Bűneid bocsánatáért Isten odaadott valakit: Feláldozta Fiát. Megbocsátani azt is jelenti, hogy adunk, elhagyunk, elengedünk és néha még fel is áldozunk.

Nem könnyű, és erőfeszítésbe kerül, hogy megtegyük. Mégis, amikor megbocsátunk másoknak vagy önmagunknak, ez az erőteljes cselekedet megszabadít minket! Amikor megbocsátunk, nem érezzük többé a neheztelés súlyát.

Akarsz-e imádkozni velem, Testvérem? „Atyám, köszönöm, hogy odaadtad Jézust. Köszönöm, mert ezen szeretet-adomány lehetővé teszi, hogy megéljük a bocsánatot. Segíts ma, hogy megbocsássak… igazán! Hogy elhagyjak és kiengedjek szívemből minden neheztelést és haragot. Hogy szívem szabad és könnyed legyen! Köszönöm békédet, ami átjár most engem. Jézus nevében. Ámen!”

Köszönöm, hogy vagy!