Amikor a múlt gátol abban, hogy tovább menj

2018-11-28 13.10-min

Főoldal | Egy Csoda Minden Nap | Csoda | Amikor a múlt gátol abban, hogy tovább menj

Üdvözöllek Testvérem,

Gátol-e múltad abban, hogy tovább menj…?

Néha könnyebb egyes Igét elolvasni, mintsem megélni. A Filippiekhez írt levél 3. fejezetének 14. verse ezt mondja: „De ezt teszem: Elfelejtvén ami mögöttem van, nekiveselkedem annak, ami vár rám, egyenesen a cél felé futok a jutalomért, amire Isten hív Jézus Krisztusban.”

Így lehetne összefoglalni: Ma azt választom, hogy elfelejtem, ami mögöttem van, és nekiveselkedem annak, ami előttem áll…!

Eldöntöm, hogy elfelejtem a múltat, már nem törődöm vele. Ami megtörtént, annak már vége. Most tovább megyek.

Valójában és sajnálatos módon nem elég megvallani ezt az igét ahhoz, hogy már éljük is azt azonnal… még akkor is, ha ez egy jó kezdet. Adok neked egy példát. Tegyük fel, hogy a konyhában megsebzed magad. Kiöblíted és lefertőtleníted a sebet, majd bekötözöd, amíg be nem heged, hogy védd attól, hogy újra megnyíljon. Majd miután leveszed a kötést, nem hiszem, hogy folyton hozzá fogsz nyúlni a sebhez.

Miért…? Mert fájna…! Ha hozzányúlsz azt megelőzően, hogy mélyen és teljesen behegedt volna, lehet, hogy látszólag begyógyult, de a bőrszövet mélyebb rétegeiben a gyógyulás még folyamatban van…

Mégis ezt tesszük néha a múlttal. „Hozzányúlunk”, beszélünk róla. Milyen nehéz is nem beszélni többé egy helyzetről, ami olyan mély nyomot hagyott benned, hogy szinte lebénít. Volt partnered megbántott. A munkatársad áruló módon kieszközölte előléptetését. Az anyagi helyzet megingott. Az Egyház egyik tagja egyáltalán nem viselkedett testvérként Krisztusban… Volt már ilyen eset. Úgy gondolod, hogy már túlvagy rajta, de a legkisebb utalás a bizonyos eseményre újra felidézi benned a történteket. A gyógyulási folyamat megkezdődött, de még nem ért véget, Testvérem.

Ha úgy gondolod, hogy érint ez téged, arra hívlak, adj mindent Istennek, hidd el, hogy ő már mindezt magához is vette és hordozta. Vágyik arra, hogy megszabadítson téged a múlttól. Imádkozzunk együtt: „Uram, segíts felhagyni azzal, hogy múltamon kérődzem. Nagy kísértés ez, és sokszor esek bele. Tudom, hogy amikor azzal töltöm az időt, hogy hátranézek, nem tudok hathatósan előrehaladni. Kérlek, gyógyítsd be múltam sebeit, hogy élhessem azt a csodálatos életet, amit elkészítettél számomra – ahol is a jelenben élek, de már ízlelve a lehetőséget, amit a jövő tartogat számomra. Ámen.”

Köszönöm, hogy vagy!

 

 

 

SZERETNÉD MEGKAPNI EZT A MINDENNAPI BUZDITÁST A BEÉRKEZŐ LEVELEID KÖZÉ?
IRATKOZZ FEL AZ „EGY CSODA MINDEN NAP”
-RA.

*jelzés szükséges
    *

Leave a Comment