Előfordult-e már veled, hogy úgy érezted, mintha elvesztél volna a tömegben…?

Isten nem tartotta fenn szeretetét az emberek egy maréknyi színe-javának, akiket gondosan megválogatott volna jótetteik vagy érdemeik szerint.

Többször volt részem abban az örömben, hogy esküvőn vegyek részt. Szeretem ezeket az ünnepi pillanatokat.

Egy „isteni véletlen” folytán jöttem a világra. Szüleim még húgy évesek sem voltak, és nem is gondoltak arra, hogy gyerekük legyen. Nem vágytak rám.

Megtörténik-e veled egyes helyzetekben, hogy elveszted a nyugalmadat…?

Folyton lelket önt belém annak gondolata, hogy Jézus közbenjár értem.

Megesik-e veled, hogy negatív gondolatok forognak magadról a fejedben…?

Az Újtestamentum rendkívüli csodáit olvasván volt-e, hogy csüggedtnek érezted magad, ezt mondván: „Hát igen, remek volt ez a tanítványoknak, de…

Ismered-e ezt a szentírási verset? „Amint Ő van, úgy vagyunk mi is e világban.” (1 János 4,17)

A gyémánt első a drágakövek között. Pedig hétköznapi kőnek néz ki, mielőtt megmunkálják.