Bűntudat? Köszönöm, nem!

Üdvözöllek Testvérem,

Ismerősek-e a következő gondolatok…?

• „Nem szenteltem ma elég időt Istennek…”
• „Olvashattam volna többet is a Szentírást…”
• „Többet szeretnék tenni az Úrért.”

Testvérem, amit Isten tőled vár, az nem egy „valami”. Még több imát, több jótettet, több „ezt vagy azt” sem vár el tőled… Még akkor is, ha mindez persze segít, hogy közeledj hozzá, s egyre inkább megismerd őt.

De azon túl, amit „megteszel”, Isten a te egész lényedet akarja. C. S. Lewis így fejezi ezt ki: „Isten nem akar tőlünk valamit. Minket magunkat akar, egész egyszerűen.”

Ha arra teszed a hangsúlyt, amit „megteszel”, akkor a bűntudat nem késlekedik majd, hogy felüsse a fejét. Márpedig Isten nem ítélni akar, hanem szabadulást hozni neked. Ne legyen bűntudatod amiatt, hogy nem teszel eleget! Isten mindenekelőtt szívedet keresi, Testvérem. Közvetlen, nem pedig felületes kapcsolatban szeretne lenni veled.

„Adjad, fiam, a te szívedet nekem, és a te szemeid az én utaimat megőrizzék!” (Példabeszédek 23,26)

Isten szemében az értékes elsősorban, aki vagy, s nem pedig az, amit véghezviszel.

Köszönöm, hogy vagy!