Hogyan menj keresztül a lelki pusztán?

Üdvözöllek Testvérem!

Isten a lehető legjobb Atya. Jóságos és együtt érez veled. Soha sem hagy magadra a pusztában. Istennek minden gyermeke átmegy előbb vagy utóbb magányos és válságos időkön. Ám az Úr mindig ott van jelen.

Nemcsak azért van ott, hogy szemmel kísérje a történteket, hanem azért, hogy ellásson minden szükségessel, Testvérem!

„És nevezte Ábrahám annak a helynek nevét Jehova-jire-nek. Azért mondják ma is: Az Úr hegyén a gondviselés.” (1 Mózes 22,14)

Annak tudata, hogy Isten nemcsak látja azt, amit élünk a pusztában, hanem közbe is lép, igazán bátorító számunkra. Testvérem, ne engedd soha, hogy az ellenség vagy a körülmények kétségeket ébresszenek benned ezen igazságot illetően! Isten gondot visel Rád kedvező és kedvezőtlen helyzetben egyaránt.

Ebben az értelemben pusztád gyökeres változást hozhat az életedbe. Amikor úgy tűnik, hogy minden odaveszett, Isten közbelép. Amikor azt hisszük, hogy már semmink sincs, Isten ad. Amikor azt gondoljuk, hogy mindennek vége, Isten cselekvésbe kezd és meglep minket. Szívesen gondoskodik minden szükségletünkről. Ne kételkedj többé, s mindent tőle várj!

Arra hívlak, tarts ma szünetet és írd le, mire van szükséged. Azután pedig mondd is ki fennhangon, gyermeki hittel. Bízz Istenben! Nézd, miként mentette meg a kis Ismáelt a sivatagban:

„Felkelt azért Ábrahám jó reggel, és vett kenyeret és egy tömlő vizet, és adta Hágárnak, és feltette azt és a gyermeket annak vállára s elbocsátotta. Az pedig elment, és bujdosott a Beérseba pusztájában. Ahogy elfogyott a víz a tömlőből, letette a gyermeket egy bokor alá. És elment s leült vele szemben mintegy nyíllövésnyi távolságra; mert azt mondta: Ne lássam, mikor a gyermek meghal! Leült tehát vele szemben, fölemelte szavát és sírt. Meghallotta pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiáltott az Isten angyala az égből Hágárnak, és mondta neki: Mi lelt téged Hágár? Ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát ott, ahol van. Kelj fel, vedd fel a gyermeket, és viseld gondját, mert nagy néppé teszem őt. És megnyitotta Isten az ő szemeit, és látott egy vízforrást, odament azért, és megtöltötte a tömlőt vízzel, és inni adott a gyermeknek.” (1 Mózes 21,14-19)

Elmélkedj ma a következőkön:

• Isten gondviselő Isten. (Lásd Zsoltárok 65,10-13)
• Szokása szerint a lehetetlent is végbeviszi érted.
• Kimeríthetetlenek a tartalékai. (Lásd Filippi 4,19)
• Látja, mire van szükséged, mielőtt még te magad észrevennéd.
• Szívesen tesz még többet is, mint gondolnád. (Lásd Efézus 3,20)
• Semmi jótéteményt nem tagad meg gyermekétől. Te pedig gyermeke vagy. (Lásd Zsoltárok 84,12)
• Menedéket nyújt a viharban. (Lásd Ésaiás 32,2)

Ha a puszta kellős közepén találod magad, tudd, hogy Isten már mindent tervbe is vett, hogy megsegítsen! „Íme, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még? Igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket.” (Ésaiás 43,19)

Légy áldott, erősödj meg és bátorodj fel!

Testvérem, Te egy csoda vagy! Köszönöm, hogy vagy!