Amikor nincsenek szavaid se az imához

Üdvözöllek Testvérem,

Lisa Whittle, az „Ötszavas imák” szerzője egy éjjel harcok és küzdelmek közepette már nem is tudta szavakkal kifejezni az imában nyomorúságát. Ekkor született meg a legelső ötszavas imája: „Szeretlek édes Jézusom! Segíts rajtam!”

És te Testvérem? Megtörtént-e már veled is, hogy képtelen voltál hosszabb imát intézni Istenhez…? Nézd, mit mond a zsoltáros: „Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Az én segítségem az Úrtól van, aki teremtette az eget és földet.” (Zsoltárok 121,1-2)

Előfordulhat, hogy néhanapján kedved sincs imádkozni, mert eleged van abból, hogy mindig ugyanazt ismételgesd és mégse álljon be semmi változás. Vagy ha észre is veszel némi javulást, életednek más területein nincs jele változásnak, gyenge pontjaid megmaradnak és újra csak ugyanazokat a hibákat követed el.

Te Testvérem, én és Lisa nem vagyunk ezzel egyedül. Emberi természetünknél fogva mindannyian remélünk, vágyakozunk, imádkozunk, küzdünk, csupa jó szándék lakozik bennünk, de annyira gyengék is vagyunk! Napokon, heteken, sőt néha még hónapokon és éveken keresztül is minden remekül mehet… mígnem egyszer csak váratlanul elbotlunk.

Olyankor az a benyomásunk, hogy minden, amit addig pozitívumként éltünk meg, csupán szerencse kérdése volt. Erőfeszítést teszünk, hogy ne váljunk szkeptikussá. Nagy a kísértés, hogy naphosszat csak nyugtalankodjunk és hagyjuk, hogy lebénítson minket a félelem.

Azokban a pillanatokban mit sem tudunk talán mondani Istennek, hacsaknem: „Szeretlek édes Jézusom! Segíts rajtam!”

Biztos vagyok benne, hogy Isten hallja is, és szíve minden szeretetével megválaszol rá. Ez a rövid ima Istenre való ráhagyatkozásodat fejezi ki:

• Csordultig van szeretettel Isten iránt a szíved, ugyanakkor vérzik a világ csalárdsága miatt.
• Elerőtlenedtél.
• Egyedül Ő tud segíteni rajtad.

Testvérem, arra hívlak, hogy az egyszerű szavakon túl tárd ki Isten előtt a szívedet, és emlékezz: Méltó Ő a bizalmadra, és sose fog elhagyni! Azután pedig meríts erőt úgy, hogy elmélkedsz a 121-ik zsoltár egészén!

Nyomorúságod legmélyéből nézz fel Isten felé, aki szeret téged…!

Testvérem, Te egy csoda vagy! Köszönöm, hogy vagy!