Köszönet mindazért, amim már van!

Üdvözöllek Testvérem,

Ma a szegénységről és a gazdagságról mesélek el neked egy történetet, arra hívlak, elmélkedj rajta.

Egy szép napon egy nagyon gazdag családapa kivitte fiát a mezőre, hogy megmutassa neki, miként élnek a szegények. Néhány napot töltöttek ott. A család, amelynek tanyáján laktak, szerényen látta őket vendégül.

Hazatérőben megkérdezte az apa a fiától:

„Tetszett a hely, ahol voltunk?”

„Igen, apa, nagyon!”

„Láttad-e hogy élnek a szegények?”

„Ó, hogyne!” – válaszolt a fiú.

„Mit tanultál hát belőle?”

A fiú ezt válaszolta: „Láttam, hogy nekünk csak egy kutyánk van, nekik bezzeg négy! A mi uszodánk nem nagyobb, mint a kert fele, ők pedig egy nagy patakban fürdőznek. Kertünkben lámpáink vannak, rájuk meg az ég megannyi csillaga süt. Nekünk egy órási képcsarnokunk van, amíg előttük ott a látóhatár. Nekünk birtokunk van, nekik viszont annyi a mezejük, ameddig csak ellátsz. Nekünk szolgáink vannak, ők azonban másokat szolgálnak. Mi úgy vesszük a takarmányt, ők meg művelik a földet. Minket falak védenek, őket barátaik.”

Az apának tátva maradt a szája.

A fiú hozzátette: „Köszönöm, apa, hogy megmutattad, hol az igazi gazdagság!”

Ahol valaki értéktelen tárgyat lát, ott egy másik kincsre bukkanhat! Csak nézőpont kérdése.

Testvérem, számodra hol rejtőzik az igazi gazdagság? A javakban, a tárgyakban, a vagyonban stb., vagy pedig az Istennel való kapcsolatban, az önmagaddal való békében, a másokkal való barátságban stb.?

„Irigy a szomszéd szeme”, mondja a szólás. Túl gyakran feledkezünk meg az igazi értékekről, hogy azon búslakodjunk, aminek híján vagyunk és amit birtokolni szeretnénk.

A Szentírásban ez áll: „Ugyanis nagy nyereség az istenfélelem a megelégedettséggel, mert semmit sem hoztunk e világba, és világos, hogy ki sem vihetünk semmit; ha van tehát élelmünk és ruházatunk, azzal meg is elégszünk.”(1 Timóteus 6,6-8)

A megelégedettség és a hála két alapvető érték Isten Országában, amit fontos kifejezésre juttatni a mindennapokban. Még ha Isten vágyik is gondoskodni szükségleteinkről, mindannyiunknak meg kell tanulnunk megelégedni azzal, amink ma van.

Testvérem, arra hívlak, légy hálás Istennek mindazért, amit már adott neked. Emlékezz: „Jézus Krisztusban mindened teljességgel megvan.”

Köszönöm, hogy vagy,