Mitévő légy, ha a sérelem beköszönt?

Üdvözöllek Testvérem,

Kétségtelen te is tudod, csakúgy, mint én: Amíg ezen a földön leszünk, sajnos megbánthatnak minket, vagy mi magunk okozhatunk bántalmat másoknak. Egész egyszerűen azért, mert emberi mivoltunk esendő.

Mindenesetre ne hagyd, hogy a bántó szavak vagy a rosszindulatú cselekedetek keserű méreggé váljanak az életedben. Sokkal többet érsz annál…

A Szentírás nem arra buzdít, hogy felejtsd el a sérelmet, vagy hunyj szemet felette, hanem hogy a megbocsátás útjára lépj, ne pedig a haragtartás és a bosszú útjára. Lám, így szól a Szentírás: „A gyűlölet viszályt teremt, de minden hűtlenséget eltakar a szeretet.” (Példabeszédek 10,12) Egy másik fordítás úgy mondja, hogy „a szeretet nem veszi számba a vétket”, illetve „minden vétket megbocsát”.

Más szóval: Amikor valaki megbánt, megteheted, hogy fátylat borítasz a hibáira. Kicsit úgy, mint amikor szövettel letakarunk egy tárgyat, hogy ne legyen látható. Hogy ennél a képnél maradjunk: „Szeretet-köpönyeget” boríthatsz arra, aki téged megbántott, ami elfedi majd a hibáit a szemed elől; azután pedig kérd az Úrtól, hogy más, megújult tekintettel tudj az illetőre nézni!

A szeretet minden hibát teljesen befed Testvérem. Hiszem, hogy Isten segít neked, és képessé tesz, hogy megtedd ezt a szerető gesztust.

„A szeretet mindent elfed, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.” (1 Korinthus 13,7)

Testvérem, légy biztos testvéri szeretetem felől!

Testvérem, Te egy csoda vagy! Köszönöm, hogy vagy!