Mit se félsz, Testvérem!

Üdvözöllek Testvérem,

Ma reggel erre az ötbetűs kis szóra hívom fel a figyelmedet: SEMMI. Erre a semmire, ami mindent elmond. Ugyanarra a semmire, amiről Pál apostol említést tesz: „Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt! És az Istennek békessége, mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.” (Lásd Filippi 4,6-7)

Hogyhogy? Semmi nyugtalanság? Soha? Még az anyagiakért sem, Uram? A viszály miatt, ami családomban dúl?

Semmiért? Testvérem, a Szentírás azt mondja, hogy „semmiért”! Hogy lehetséges?

Nem arról van szó, hogy a „jól vagyok, minden rendben”-módszert alkalmazod, amikor valójában pedig szíved mélyén még sincs rendben semmi, hanem teljes a zűrzavar.

Egyáltalán nem erről van szó, hanem arról a bizonyosságról és mély meggyőződésről, hogy Jézus itt van veled. Ez az igazság és tény nem változik az idővel, s nem is módosul a korszaktól függően. (lásd Máté 28,20)

Ha Isten azt mondja, hogy itt van, akkor itt van! Testvérem, békéd teljes. Krisztus miatt teljes. Amiatt, hogy feláldozta magát érted a Golgotán. Azért fogadta volna el, hogy életét adja, hogy aztán meg a félelemben és a bizonytalanságban élj?

Biztos, hogy nem! Valld hát meg ma e szavakat erőteljesen és hittel, mert Jézus hallgat téged: „Mit se félek, Uram! Megváltóm vagy, és élsz! Nem félek semmitől, sem az ellenség nyilaitól, sem az élet viharaitól. Létemet és rendeltetésemet kezeid között tartod.”

Testvérem, Te egy csoda vagy! Köszönöm, hogy vagy!